Szűcsi fekvése:
A Mátra hegység lábánál Gyöngyöstől nyugatra helyezkedik el a dombok határolta település. A katlanba épült falut a völgyben végighúzódó patak szeli ketté. Megközelíthető az M3-as autópályáról Gyöngyös és Hort irányából, valamint a 21-es főútról, Selyp irányából.
Szűcsi története:
A település határában késő bronzkori szórványleletek és honfoglaláskori régészeti emlékek kerületek elő. Az első okleveles említése 1267-ben Swch alakban történt. A falut 1412-ben Zeuch, 1413-ban Zewchy, 1416-ban Zwchy néven írják le. A falu plébániája szerepelt az 1332-37. évi pápai tizedjegyzékben. A falu birtokosa a Szücsy család volt 1412-ig, majd a Pálócziaknak adományozta Zsigmond király. Az utolsó Pálóczi a mohácsi csatában vesztette életét. E család kihalása után 1527-ben Ráskay Zsigmond lett a falu birtokosa.1552-ben már több nemesi család birtokolja, ebben az időben nyolc portával rendelkezik.
A török hűbérbirtoknak használta és a jászberényi nahiéba tartozott, majd 1626-tól Földváry György tulajdonába került, s ettől kezdve ők és a beházasult rokon családok birtokolták két évszázadon keresztül a települést. 1741-ben a Földváryak voltak a helység legnagyobb birokosai.
A 19. század első felében a Wagner, Bajza, Orosz, Sipos, Rutkay és Tóth család birtokolta Szűcsit, a 20. század első felében pedig Schilchter Szidor számított a legnagyobb birtokosnak 1400 hold területtel.
A volt úri lakok közül csak a Bajza kúria maradt épen. 1994-ben nemcsak felújították, de kiállítással is berendezték.
A I. világháborúban 220-an vettek részt és 56-an haltak hősi halált. A II. világháború idején a község 2 hétig tartó álló harc után 1944. december 6-án szabadult fel. A községházát találat érte, így az iratok nagy része elpusztult.
1951-ben a község határában nagyarányú bányafeltárási munkálatok kezdődtek meg, amelynek eredményeképpen 1955-től két lignitbánya és egy altáró működött, egészen az 1960-as évek elejéig, a bánya bezárásáig.
1983-ig a Gyöngyösi járáshoz, a járások megszűnése után pedig 1984-1990 között a Gyöngyösi városkörnyékhez tartozott. A tanácsrendszer alatt mindvégig önálló tanácsú község volt. 1990 óta – hasonlóan valamennyi városhoz és községhez – önkormányzattal rendelkezik.
